Néhány dolgot kényszerültünk otthagyni a lakásban (paplanok, párnák, vágódeszka és sodrófa, egyéb konyhai eszközök... Ezeket is sajnáltam, de jobban sajnáltam a szép kis lakást és a nyugodt kisvárost otthagyni. De hajnalban ez eszembe sem jutott. Az álmosság és a koncentrálás a hazaútra most elnyomta ezeket a gondolatokat.
A hazatérésünk gyors volt és probléma mentes.
Azóta itthon vagyunk.
Párom november 6-án kezd majd el dolgozni, én hétfőn megyek az első állásinterjúra.
Azt, hogy elindultunk 8 hónappal ezelőtt egyáltalán nem bánjuk, ma is ezt tennénk. Ez egy olyan tapasztalat volt amit mindenkinek ajánlani tudok. Nehézségeivel együtt is megérte kipróbálni milyen Angliában élni.
Egy éve azt sem hittem volna, hogy egy hosszú hétvégére eljutok valamikor Cambridge-be. Tervben sem volt. Az élet kiszámíthatatlan és minden folyamatosan változik, ahogy változunk mi is megállás nélkül.
Azt, hogy végleg itthon maradunk, nem állíthatjuk. Vannak terveink egyelőre még Európán belül és lehet, hogy a jövőben újra elindulunk. Ha így lesz, akkor folytatni fogom a történetet.
Az utolsó őszi képeink Cambridge és környékéről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése