2012. október 4., csütörtök

Döntés előtt

Nem sok időm van, mert mennem kell dolgozni az egyik házba fél óra múlva. Már van 5 ügyfelem és mindenkivel találkoztam a héten, úgy érzem az első találkozások mindig a legnehezebbek. Plusz az első takarítások amikor A-Z-ig kell egy általában (tisztelet a kivételnek) elhanyagolt állapotban lévő fürdőt és konyhát megszabadítani az évek során lerakódott vízkőtől. A víz Cambridge-ben nagyon kemény, talán még rosszabb mint Budapesten. Egy-két éves ingatlanok csaptelepei és szaniterei  is szörnyű állapotban tudnak lenni a lerakódott vízkőtől.

Az ügyfeleimről néhány szó, természetesen név nélkül, csak rövid jellemrajz, hogy körülbelül milyen családok engedhetik meg maguknak azt, hogy ne saját maguk takarítsanak itt Angliában.

1. Kis gyermekes család. Anyuka nagyon kedves és figyelmes.Új-Zélandon született, nem is értem mit keres itt. Őszintén érdeklődő és jó humorú. Főmunkaidőben dolgozik és emellett a ház takarítására már nincsen ideje. Hárman élnek itt, (apuka, anyuka és 3 éves kisfiú) kb 150 nm-es házban, ahol 3 fürdőszoba van. Elgondolkoztató, hogy tényleg ekkora térre van szüksége 3 embernek?

2. A zenész család. Hatalmas nagy ház, 3 kamaszkorú gyermekkel. Szintén három fürdőszoba, nagy nappali, kandalló, zongorával és dobokkal, minden a zene körül forog. Komolyzene, de kitüntetések, oklevelek bizonyítják, hogy nem alacsony szinten űzik a mesterséget . Talán az édesanya tanárnő lehet, de ez még nem derült ki. Anyuka nagyon kedves és művelt, gyerekek kamaszok és elkényeztetettek. A ház úgy néz ki mintha kétszáz éves lenne, minden minőségi fából van és nagyon igényes. Matt- régi hatású hajópadló mindenhol. Sok-sok kézi csomózású szőnyeg és dupla sütő rengeteg sütőtérrel a konyhában. Örülnék egy ilyen konyhának...

3. Az elesett nő. Egy csinos 35-40 éves szőke hajú hölgy, aki 10 órakor alig tud felkelni az ágyból, olyan depressziós. Okát még nem tudom. Először nem akar beengedni, de a ház mellett álló nőies kis sportos luxusautó elárulja, hogy otthon van. Aztán mikor küldök egy sms-t, hogy "itt állok a ház előtt", ajtót nyit. Kedves, de nem bírja leplezni rosszkedvét és szétszórtságát. A ház lakberendező segítségével modernül és ízlésesen berendezett, két fürdőszobás nagyon szép ház. Ez talán a legszebb otthon az öt ház közül amit eddig megismertem. Ha mégis cserélhetnék a hölggyel, bár látszólag minden rendben, mégsem tenném a jelenlegi állapota miatt. Sajnos az angolom nincs olyan szinten, hogy pár biztató szóval tudjak Neki segíteni.

4. Az egyedülálló férfi. Egy új építésű lakópark kb 70 nm-es lakásában él. Szerintem grafikus. Egy óra vasalást is kér és egy óra takarítást. Rendetlen, de javuló tendenciát mutat. Kezd odafigyelni a szemetes ürítésére és tényleg jó irányba halad. A szobája egy 10 éves kisfiú szobájára hasonlít és a dolgozószobája is. Transzformerek és egyéb kicsomagolatlan játékok között érzi jól magát. Kerékpárral jár és látszólag úgy néz ki mint egy felnőtt. De nem nőtt még fel.

5. A roomshare lakók. Öten élnek egy házban, mind egyedülálló fiatal. Van közöttük ápolónő, rendőr, tudós a többieket még nem ismerem. Csak a közös helyiségek takarítására tartanak igényt. Nyilván senki sem csinálja önként és dalolva ezt a munkát vagy probléma volt a munkamegosztással, inkább összedobják közösen a pénzt a takarításra. Kulcsot adnak a házhoz, így nekem is kényelmesebb itt dolgozni. Kedvelem ezt a házat.

Szóval ők a jelenlegi ügyfeleim de még szükségem lenne két-három újabb háztartásra ahhoz, hogy ez anyagilag is elfogadható legyen. Például a hétfői napra még nincs semmi munkám. Így most minden hétvége hosszú hétvége. :)

Páromnak a budapesti állás interjú után pozitívan reagáltak és ma már a bérigényről tárgyaltak. Meghallgatták a minimális elvárását és azt az összeget is megkérdezték amivel motiválva érezné magát. Ezzel lezárult a beszélgetés. Jövő hét szerdára fognak egy ajánlattal előállni.

Most úgy érzem ez alapján, hogy 95%, hogy hazamegyünk. November elején kellene kezdenie.

Hogy addig letudjuk-e zárni itt az ügyeinket, albérlet, vállalkozás... még nem, látom biztosan.
Eddig mindig kényszer volt, hogy itt vagyunk és csak azért nem menekültem haza mert úgy érzetem, hogy ki kell tartanom. Most viszont kezdem sajnálni, hogy hazamegyünk.












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése