2012. május 30., szerda

Ludaim

Tudom, hogy már kicsit unalmas a téma, de megint eltelt 2 hét és a kisludak már nem hasonlítanak egykori önmagukhoz. Ijesztően megnőttek és beszűrkültek, bár még nem tollasodnak de már felvették szüleik szokásait pl.: simán megkergetnek egy felnőtt vadkacsát.




Ő pedig a legidősebb vadkacsa a csapatból.




2012. május 29., kedd

"Lakberendezés"

(Egyetlen) rendszeres olvasóm és Ica néni kérésére feltöltök néhány képet a "berendezett" lakásról.

Nincs berendezve a lakás, mert ameddig még párom próbaidőn van (6 hónap), és nekem sincs munkám addig úgy beszéltük meg semmit nem veszünk a lakásba.

Így van most két felfújható matracunk (Sajnos nem egyformák, a dupla kilyukadt).



Egy Ikea gardróbszekrény, ami a lakás tartozéka volt.



Van két székünk és egy asztalunk, hogy tudjunk reggelizni és vacsorázni asztal mellett. Összecsukható, ha hazamegyünk akkor magunkkkal visszük majd.



Van hűtőnk, ami a lakás tartozéka volt. Nem mi vettük.



Egy 1,5 személyes kanapénk, amit 50 GBP-ért vettem a használt bútorosnál.
Egy porszívó doboz ami dohányzóasztalként funkcionál.

                                      

A konyha csak egy mosogatótálcával bővült és szemetessel, vágódeszkával és egy teflon serpenyővel.
A tejforralót otthonról hoztuk még.

Sötétítőfóggöny van minden ablakon, de ez is a lakás tartozéka volt.


A fürdőszobában semmi sem változott. Érdemes megemlíteni az EU komfort wc-t, ami a többi angol háztartásban található wc-wel szemben nem pumpálós megoldást alkalmaz a lehúzásra. Ezt szeretjük.









2012. május 28., hétfő

Hőség Angliában

Hétfőn is folytatódott a hőség Cambridge-ben. Magyarországról nem hoztam semmit nyári ruhát, úgyhogy ma el kellett mennem a Primarkba és 3 GBP-ért vettem pólót.




Igaz ez egy férfi póló, de a nőieket valahogy magasabb árkategóriába sorolták, 5-8 GBP-ért pedig már nem szerettem volna venni. Még hasonló árban kellene találnom papucsot vagy legjobb lenne szandált...Addig is hordom a rózsaszín strandpapucsomat.
Párom talált most egy eladó autót amit szeretne megnézni. Már írt a tulajdonosának. A tengerparton van a kocsi, ezért jó esély van rá, hogyha nem lesz ügyeletes akkor hétvégén megyünk a tengerhez! Hurrá!!! Csak az idő maradjon addig ilyen szép. Ma a Girton College-be adtam be két pozicióra a jelentkezésemet.
A konyhai asszisztensnek munkának nagyon örülnék.

2012. május 27., vasárnap

2012.05.27.




Szombaton nagyon kellemes programunk volt. Egy kedves magyar ismerősünk látogatott meg minket egy London közeli városból és kóboroltunk együtt egy kicsit a városban. Az idő még sosem volt ilyen szép napos. A város tele volt piknikezőkkel, sétálókkal, vásárlókkal és főleg túristákkal.
Megnéztük King's College-ot, a Fitzwilliam múzeumot és a Corpus clock-ot.

A Cam folyó partján lévő Olasz étterem kerhelyiségében ebédeltünk, jókedvűen beszélgettünk, sokat nevettünk és utána egy-egy üveg cíderrel, csokival és eperrel piknikeztünk a parkban. Gyorsan eltelt a nap, de megbeszéltük, hogy júliusban újra találkozunk és kirándulunk.

Vasárnap arra ébredtünk, hogy a házunk előtt sétált valaki és telefonált, hogy "Máma még jobb időt mondanak mint tegnap." Erre csak nevetni tudtunk, hogy mennyi magyar nemzetiségű ember van itt Cambridge-ben is.

Ma pihenünk és remélem nemsoká elindulunk fagyizni.

Jogosítvány csere



- Angliában fekete tollal töltjük ki a nyomtatványokat, írjuk alá a szerződéseket.

- Érdemes Magyarországról hozni az angol jogosítványhoz személyigazolványképet.
Ha itt kell csináltatni akkor 5 GBP az ára.

Otthonról ezt már kinyomtatva 90 Ft-ból ez megoldható a nyomtatása. Nálunk volt otthonról hozott verzió, 3,5 cm X 4,5 cm-es méret, színes, fehér háttérrel fényképezett, szemből készült, nem nevetős csak mosolygós arckép.De az csak itt derült ki, hogy az arcnak az álltól a fejbúbig 2.9 cm-nek kell lenni. Csak azt fogadják el pl. jogosítványhoz. Az enyém véletlenül pont akkora volt, de páromé kicsit kisebb, ezért Neki kellett csináltatnunk ilyen fotóautomatával újat.
Persze eéőtte próbálkozzunk a DVLA irodában, hátha átmegy a rendszeren a méreteltérés ellenére.. Ha visszaküldik még mindig van lehetőség helyben az automatával fényképezkedni.

Jogosítványcsere magyarról- angolra:

Előnye az angol jogosítványnak, hogy 70 éves korig érvényes, nem úgy mint nálunk. Viszont az mindenkinek saját felelőssége, hogy ha pl. szemüvegessé válik akkor azt bejelentse.1000 GBP bűntetés jár, ha az egészségügyi állapotával kapcsolatban hazudik valaki és az kiderül.

A nyomtatvány (fekete tollal való) kitöltése után elveszi az útlevelet és a magyar jogsit az ügyintéző. Átküld egy másik helyiségbe és ott kell kifizetni 55 GBP-t a cseréért, amit 3 hét alatt küldenek ki postacímre. A magyar jogsit visszaküldik Magyarországra. Az angol jogosítványt kiállítják. A másik előnye, hogy ezzel egyszerűbb lesz a Bankban számlát nyitni, mert egy angol hivatalos okirat lesz a kezünkben amivel a lakcímünket igazolhatjuk.
Jogosítványcsere angolról- angolra:
Ha sikerül jobb albérletet találni, akkor a lakcímváltozás miatt szükség lesz jogosítványcserére. Ez ingyenes. Ilyenkor be kell menni a postára, a régi jogosítványt a postai dolgozó szeme láttára betenni a borítékba és leragasztani a módosítást igénylő kitöltött nyomtatvánnyal együtt. Biztosítással érdemes feladni. 2-3 héten belül kiküldik az új lakcímre az új jogosítványt.

Általános információk




A saját tapasztalatainkat írom le, hogyan jutottunk el A-ból B pontba és ez milyen költségekkel járt.  

Budapest- Luton
2.10 perces repülési idő. Az időeltolódás 1 óra.   
A jegyet jóval a repülés időpontja előtt foglaltunk. 
A fapados repülőjáratokon egy-egy bőrönd kerülhet annyiba mint maga a repjegy. Ezzel érdemes számolni.
Biztosítással és egy bőrönddel és transzferrel Londonig 25.000 Ft körül volt.  

Luton-London  
Buszos bementünk a Victoria Station megállóig. A buszon a sofőrtől is lehet jegyet venni (kb 15 GBP), nem kell előre erről gondoskodni. Ha 4 ember utazik, akkor pedig már lehet, hogy a taxival is megéri utazni.  

Londonon belül

A Victoria Station vasútállomáson egy hetes Travelcard-ot váltottunk az 1-3 zónára alkalmas utazásra alkalmasat. Ezt a metrón lehet használni az 1-3 zónában, de a buszon korlátlanul lehet utazni London egész terültén belül. A vasútállomáson megvásárolt Travelcard-ok a neten való regisztáció után sok városi nevezetesség megtekintésére kedvezményes jegyet biztosítanak. Pl.: London Eye-ra egy jeggyel két embernek is fel lehet szállni, de a Temzén való sétahajózásra is ugyanez vonatkozik. Ez az egy hetes travelcard kb. 39 GBP volt fejenként.

Aki rövidebb időre jön Londonba, a 1 napos travelcardot is lehet váltani és a zónákat is magunk határozhatjuk meg. London főbb látványosságai az 1-2 zónában megtalálhatóak. Ha a szállás is szerencsés módon ezekben a zónákban található akkor felesleges a többi zónára is megvenni a kártyát.

Ha underground-ra (metróra) szállunk a travelcardot be kell tenni a beléptetőkapu elején lévő nyílásban amit aztán a tetején ad ki. Kinyílik a kapu és be lehet menni. Ezután a szabadon átszállhatunk, vonalat válthatunk. A következő alkalom amikor használnunk kell a jegyet amikor kilépünk a metróból (a felszínre). Oysterkártyánál ugyanígy, annyi különbséggel, hogy itt csak oda kell érinteni a belépőkapunál a kártyát ki és belépéskor egyaránt.

A buszokat le kell inteni és az első ajtón lehet felszállni, ahol a sofőrnek fel kell mutatni a travelcardot. Ha Oystercard-unk van az a buszon a sofőr előtt lévő leolvasóhoz kell érinteni és utána lehet felszállni a buszra.

Az Oyster Card (kék színű plastic kártya, amit fel kell tölteni automatáknál vagy jegypénztárban és mindig levonja a busz- vagy metrójegy árát a gép (1,5- 2.3 GBP). Ha eléri egy napijegy árát az utazásunk akkor nem von le többet aznap.

Mi például, ha tudtuk, hogy nem kell sietnünk akkor busszal közlekedtünk, mert így a városból is többet láttunk és spóroltunk is.

Overground (vasút). Városon belüli vasútközlekedésre szintén használhatjuk az Oysercardot és a travelcardot is a megfelelő zónák figyelembevételével. A belépőkapuknál kell a jegyet érvényesíteni.



Cambridge- London:
45 perc vonattal az út Londonig, ami sűrűn jár és különböző állomásokra visz be. Mi King's Cross vasútállomásról indultunk. Van olyan vonat ami nyolc helyen megáll, de olyan is ami nem csak Cambrigben és Londonban, végállomástól-végállomásig közlekedik. „Via Cambridge elnevezésű vonat nem állnak meg csak Cambridge-ben”)
Rengeteg különböző féle opció van, mi azt választjuk, hogy két felnőtt oda-vissza azonos napon, (tehát a jegyváltás napján kell az odautat és a viszautat is lebonyolítani.) Így néhány font kedvezmény van rá.
Ha 3-an utaznánk akkor több kedvezmény lenne, mert ott már érvényes a csoportos kedvezmény.
Ez kb 65 GBP volt kettőnknek. 5 jegyet nyomtat a gép, 1 oda/fő- 1 vissza jegy/fő és a végén egy bizonylatot a fizetett összegről.
Fontos, hogy a jegyet nem szabad eldobni mert kilépésnél és belépésnél is a belépőkapuban kell érvényesíteni. Belépésnél még visszadja, de Cambridge-ben kilépésnél ott elnyeli, csak a kaput nyitja ki.



Cambridge-en belüli közlekedés:
Egy vonaljegy ára: 1,5 -1,8 GBP attól függően, hogy téli vagy nyári időszámítás van éppen.
Megéri napijegyet vásárolni a helyi buszközlekedésre mert ezzel szabadon járkálhatunk egész nap a városon belül. Ez 3,5 GBP/fő volt. Ez volt februárban. De a nyári időszámítás kezdetén emelték a jegy árát: 3.7 GBP/főre. Nagy távolságok vannak, ne gondoljuk, hogy végigsétáljuk az egészet.



Kirándulás Cambridge-be Londonból vagy fordítva (csak hétvégén!)
Nyáron a hétvégéken kedvezményes áron (50%) lehet megtenni a Cambridge-London távolságot és van olyan opció is, ahol még a Londoni travelcard is benne van 1-6 zónára vonatkozó utazási lehetőséggel féláron (fejenként akár 22 GBP-ért).




2012. május 22., kedd

2012.05.22.

Végül május 20-án aktiválták az internetet. Ezzel együtt közzétettük ezt a blogot, amit eddig írtunk, de nem volt lehetőségünk feltölteni. Ma végre kisütött a nap és igazán szép idő van. Egész nap munkát keresek, regisztálok, önéletrajzot töltök fel. remélem lesz valami eredménye. Párom dolgozik és úgy látom egyre jobban élvezi. Én is szeretnék már dolgozni nagyon.

2012. május 20., vasárnap

2012.05.17.


A könyvtárban olvastam egy prospektust miszerint a felnőttoktatás hete van. A tanfolyamok részletes listájával. Volt egy angol nyelvtanfolyam és matematika tanfolyam ami ingyenes volt.  
Ez felkeltette az érdeklődésemet és miután megnéztem, hogy a lakásunktól 22 perc sétára helyezkedik el a suli ahol a kurzus lesz, így gondoltam személyesen bemegyek jelentkezni.  
Óriási épületegyuttes, A, B, C, D, E, F épületekből állt az iskola. Belül pedig az is labirintusszerűen átszőve szintekkel és folyosókkal, étteremmel és számítógépteremmel stb. Az első utam a recepcióhoz vezetett. A prospektust a megfelelő oldalon kinyitva érdeklődtem, hogy erre az ingyenes nyelvtanfolyara hol tudnék jelentkezni. A recepciós hölgy a C épület 156 irodájába irányított.  Nem is túl sok bénáskodás után meg is találtam. Ott egy kedves hölgy mondta, hogy nem jó helyre küldtek engem és az E épület 223-as irodájába irányított. Ott nem tudtak a tanfolyamról, de mondták, hogy a C épület 156/a. Irodájában, ami nem ott van mint a sima 156-os hanem az étterem felett, na ott kellene Debbyt keresnem. Átmentem oda, ahol középiskolás fiataloknak éppen számítástechnika oktatást tartottak. Semmitől sem riadok vissza gondoltam magamban...  Bementem és megkérdeztem a hozzám legközelebb ülő kislányt, hogy Debby-t hol találom?  
Tanácstalanul nézett rám, de a szomszédos teremben lévő tanárnőjéhez irányított. Ekkorra már teljesen leizzadtam, nem értettem, hogy most amikor a felnőttoktatás hete van és prospektusokon hirdetik, hogy nyílt napokon várják a leendő diákjaikat különböző kedvezményes tanfolyamokkal, hogyan bolyonghatok már egy órája megfelelő információ nélkül teremről-teremre. A tanártnő átvitt a 110-es szobába, ahol éppen a titkárnők kávézni készülődtek. Ott leadott engem, hogy „itt egy hölgy aki tájékoztatást szeretne kapni egy tanfolyamról. „ címszóval és elviharzott a diákjaihoz. Ott a két hölgy nekem szegezte a kérdést, hogy ki mondta, hogy ide jöjjek?  Mondtam, hogy voltam az E223-ban és a C156-ban és kerestem Debbyt de ott a hölgy ide hozott.  Azt hittem most már jó kezekben vagyok mikor egy hosszú útra indult velem.  Visszavitt az E223-ba, ahol most egy másik hölgy arról adott felvilágosítást, hogy ez a tanfolyam azoknak szól akiknek anyanyelvük az angol és azt fejleszteni szeretnék. Tehát aki második nyelvként szeretné tanulni annak heti 150 GBP-t kell kifizetnie és egy szintfelmérő után bármikor kezdhet. Jó, jó, de miért kellett végigjárnom ezért a fél sulit? Miért kellett keresnem Debby-t? Ha egyáltalán létezik. Csalódottan sétáltam haza, azzal, hogy most már tényleg csak egy reményem van, ha felvesznek valahova dolgozni ahol lassan fejlődik majd az angolom napról-napra.  

Internetünk továbbra sincsen.



Csütörtök reggelre kaptunk egy igéretet, hogy a modemet kiszállítják aznap. Egész nap nem mentem ezért sehova, gondoltam ha visszaviszik megint kezdődik az egész előről és kitudja mikor kapjuk meg. Délután kettőkor szólt a kaputelefon.Mire leszaladtam a lépcsőn a fiatalember a futárcégtől már éppen sétált vissza az autóhoz, sikertelen kézbesítést feltételezve. Utána kiabáltam, mire szerencsére visszanézett. Átvettem a csomagot és nagyon örültem. Küldtem páromnaknak egy sms-t, hogy "MEGÉRKEZETT"! És vártam az estét, hogy végre újra lesz internet 7 hosszú hét után. De jött egy válasz, hogy "NE ÖRÜLJ, MOST HÍVTAK, HOGY 21-én FOGJÁK BEÜZEMELNI!"
Még csak 16-a van. Mi tart 5 napig még? Nem értettem megint a dolgot.Elsétáltam a 20 percre lévő könyvtárba, ami egy helyi könyvtár és ma nyitva van éppen 3 órán át. Itt még eddig sosem voltam, mert amikor ide szerettem volna jönni még mindig zárva találtam. De most már minden környező könyvtár nyitvatartási idejét tudom, így nem érhet meglepetés. Bementem és letöltöttem az egy órás ingyen internetezési lehetőségemet.  Meglepődtem, mert a mellettem ülő hölgy a monitort csapkodta, miután pedig ez nem volt eredményes a számítógép házát is jól megrugdosta. Aztán mikor mégis életre kelt a gépe, néha őrületes gépelési rohamokat kapott. Nem tartotta a folyamatos ütemet vagy egy egyenletes sebbességet, hanem az egyik pillanatban meglódult a keze és őrületes tempóban csapkodta a klaviatúrát, a következő pillanatban pedig percekig hozzá sem ért a billentyűzetéhez.  Nem sokáig tartott az internetezési kedve, húsz perc után idegesen távozott. Az én időm is lejárt, mert ez az egy óra mindig olyan gyorsan eltelik. Alig elég néhány levél megírására és máris vége.  
Ma pedig csütörtök van és végre nem esik az eső. Reggel megetettem a szokásos módon a ludaimat és azért, hogy dokumentáljam a fejlődésüket készítettem új fotókat róluk.  




















2012.05.11.


Kedden páromnak át kellett vennie az ügyeletet bizonytalan időra kollégájától. Ez azt jelenti, hogy egy órán belül számítógép mellett kell ülnie és problémát megoldania munkaidőn kívül, tekintet nélkül hétvégére, munkaszüneti napra vagy akár éjjelre. Szerdán késő estig dolgozott itthon és intézett telefonos hibabejeltés után problémát. De tegnap, azaz csütörtökön éjszaka több alkalommal 11 órakor és hajnali 1-kor is volt probléma. Ezért péntekre már nagyon elfáradtunk. 

Reggeli után elkisértem dolgozni, megetettem a kacsákat és a ludakat, azután elmentem az Albury könyvtárba. Tegnap fedeztem fel, hogy ez sokkal közelebb van gyalogosan lakóhelyünkhöz mint a Chestertoni könyvtár. A kis könyvtárakra jellemzően mindkettő napi 3-3 órát tart nyitva. Így tegnap sajnos pont rossz időpontban mentem és zárva találtam. Ma már okosabb voltam és a teljes heti nyitvatartást felírtam. Pénteken 9-17 óráig egész napos nyitva tartás van, így elsétáltam már délelőtt. Nem látszott kívülről, hogy mennyi számítógép áll rendelkezésére az internetezőknek, de most, hogy beléptem láttam, hogy van elég. Zömmel idős emberek ücsörögtek a számítógépeknél, de volt néhány szabad gép. Végigfutott hirtelen az agyamon, hogy itt legalább nyugalom lesz, nem úgy mint a központi könyvtárban, ahol például legutóbb egy leszbikus fiatal pár csókolózott velem szemközt az asztalnál. Nem mintha előítéleteim lennének, de ez kizárt, hogy itt előfordulhat. Gyorsan megirtam olyan leveleket amikkel adós voltam már régóta. 

Látom, hogy tőlem néhány lépére egy idős bácsihoz (70 év feletti), odamegy egy néni. Beszédbe elegyednek. A néni mutogat néhány prospektust a bácsinak, gondolom programokat ahová majd esetleg elkísérhetné Őt. Gondolom semmi izgalmas: nyugdijasklub, séta, csónakázás vagy múzeum esetleg kirándulás lehetett. A bácsi már fogja a fejét, de a néni kitartó és próbál kedvet csinálni a kitűnő és persze szórakoztató programokhoz. Mire a bácsi gyorsan lezárja a beszélgetést azzal, hogy Neki nem barátra, hanem BARÁTNŐRE lenne szüksége.Néni felháborodva áll fel mellőle és szitkozódva megy kifelé a könyvtárból. „ Mit képzelsz, vén bolond, amúgy is legalább 10 év a korkülönbség közöttünk.”Könyvtáros hölgy rám nézett és mosolyogtunk egyet a mókás beszélgetés hallatán.De amikor a mérges néni kiviharzott a könyvtárból bácsi haverja azonnal lehuppant arra a székre ahol egy perce még a néni ült. 
„Hello Harry, hogy vagy ma? Mi újság?” - kérdezte tőle. Onnan kezdve jól elbeszélgettek. Harry úgy látszik a rámenősségével csak le akarta rázni a nénit, hogy a barátjával beszélgethessen. Néni azóta biztosan hazament és felhívta már az összes barátnőjét, hogy milyen szörnyű dolog történt vele a könyvtárban. Molesztálták. Ilyesmi 30 éve nem történt vele. 

Gyorsan letelt az egy óra internetezési lehetőségem. A könyvtár melletti élelmiszerüzletben gyümölcsöt és tejszínt vettem. Hazajöttem és egy gyümölcsrizst készítettem. Gondoltam finomabb lesz mint máskor mert Magyarországról kapott vaniliáscukor és őrült fahéj is került bele. 


Kíváncsi leszek, hogy az első hétvégi ügyelet mit takar és vajon eltudunk-e jutni az internetszolgáltatóig, aki már 6 hete nemtudja biztosítani számunkra az internethozzáférést. Mi már visszatérő reklamálók vagyunk. 
Az a legbosszantóbb a dologban, hogy előre fizettünk és nem kaptunk érte semmit, csak küldték az ígérteket tartalmazó leveleket naponta. 








2012.05.09.

Kikeltek a kis vadludak.











Hatan vannak és szüleik folyamatos felügyelet alatt tartják őket.  Sem szarka sem ember sem másik lúd nem mehet hozzájuk közel. A morzsára azért odaszaladt az egész család és az etetés időtartama alatt bár a kiskacsák még nemtudtak a lábukon megállni, időről-időre eldőltek, de a legkisebbek is ettek a zsemledarabokból. Nagyon aranyosak, majd a fejlődésükről is teszek fel újabb képeket. Remélem, hogy mind a hatan megússzák élve és épségben felnőnek majd. Az etetés után kisnyulat is láttam a miltoni Tesco felé vezető kerékpár és gyaloghídon áthaladva. Bár a nárciszok és a tulipánok lassan elvirágoznak és a japán cseresznye rózsaszín szirmai is nagyrészt a fa alatt hevernek már, most az állatok születtek meg. Mindig minden mozgásban van. Említettem páromnak, hogy amit eddig nem láttam itt az a béka, a hangya és a sündisznó.

2012.05.08.


Szombattól- keddig nálunk volt Öcsém. Szombaton érkezett Budapestről az esti géppel, így mire Cambridge-be ért éjfél lett. Megpróbáltunk kimenni a buszmegállóba ahol leszáll de korábban szállt le egy buszmegállóval így kénytelen volt a gps segítségével egyedül megtalálni a házat ahol lakunk. Nem okozott szerencsére nehézséget számára.

Vasárnap reggeli után a Sience Parkban párom munkahelyét és annak parkos környezetét néztük meg. Utána Cambridge központjába sétáltunk be. Itt hosszú séta és felületes városnézés következett.


Néhány College megtekintése kívülről, séta a Cam folyó partján, kacsaetetéssel, lefotóztuk a tücskös órát és bementünk egy-két üzletbe.




Azután egy motorosboltot próbáltunk keresni de sajnos az éppen zárva volt. Délutánra járt, vásásroltunk némi élelmiszert, hazamentünk és megettük. Rövid pihenő után visszasétáltunk a Cam folyó partjára még a kacsákhoz és a parkban lévő mozgó vidámpark attrakcióit néztük meg. Nem ültünk fel egyik körhintára sem de lentről is elég látványos volt némelyik.


Hétfőn reggel nyolc órai indulással terveztük a Londonban a városnézést.





Sajnos az elindulás nem volt jól időzítve mert a vasútállomásra 9.05 perckor indult az első busz, így hiába lett volna vonat korábban is egy órát sajnos a buszmegállóban szobroztunk. Bosszankodtunk, hogy aludhattunk volna még egy órával tovább. De a vasútállomásról már ment minden gördülékenyen.

Mivel munkaszüneti nap, ezért a hétvégi és munkaszünetre járó kedvezményes jegyet vettük igénybe. Ez oda-vissza Cambridge- London King's Cross állomás és a londoni tömegközlekedés (1-6 zónaára) szóló napi travelcarddal együtt két személynek akciósan 44 GBP. Ez most rendkívül kedvezményes (50%) ár és nagyon örültünk is ennek. 50 perc után bent voltunk a King's Cross-on. Onnan a metróval a Hyde Parkig meg sem álltunk. Egy-két mókust kézből etettünk de sajnos eleredt az eső és visszatértünk a metróba. Átmentünk a Piccaddily Circusra és megnéztük a Trocadero-t és China Town-t. Elsétáltunk egy Mc Donaldsig, ahol ettünk egy-egy menüt. Aki kiszolgált minket magyar volt és nagyon kedvesen felajánlotta, hogy kérhetünk magyarul is. Onnan buszra szálltunk, mert úgy gondoltuk így többet látunk a felszínen. Elmentünk a Trafalgar Square-ig és onnan kisétáltunk a Temze partjára.Itt a London Eye-t néztük meg,
















 a Millenium Bridge-en átsétáltunk és sétáltunk és sétáltunk a Temze partján fel egészen a Tower Bridge-ig. Közben ott is volt látnivaló Sakespeare színháza és a Tate Modernnél lepihentünk egy kicsit, de a Tower Bridge volt ahol már nem nagyon bírtuk tovább a gyaloglást.




Felszálltunk egy buszra ami átvitt minket a Tower hídon és csak egy röpke pillantást vetettünk a Tower of Londonra, haladtunk Aldgate felé. Ott az emeletes busz felső szintjéről néztük csak meg az Uborkát (Mary Axe) de nem szálltunk már le. A Liverpool Street volt a végállomása a busznak. Itt felszálltunk a metróra és mentünk volna egyenesen a King's Crossig, de pont az a három metróvolnal le volt zárva ami nekünk jó lett volna. Így egy negyedikkel mentünk és Holborn-i átszállással oldottuk meg az utat a King's Crossig. Sajnos néhány perccel korábban kellett volna érkeznünk, mert a következő vonat csak egy óra múlva indult. Még próbálkoztunk azt az egy órácskát hasznosan tölteni és sétálni, de a lábaink felmondták a szolgálatot és fél órát a King's Crosson ücsörögtün végül. Jól esett hazafelé az 50 perc pihenés a vonaton, de utána egy gyors átszállás után a buszról ismét le kellett szállnunk és 20 percet még sétáltunk a házig. 9 óra után értünk haza és hullák voltunk... Hiába, egy nap nem elég Londonra.

Kedden reggel sajnos páromnak munkába kellett mennie. Reggeli után elkísértük a Sience Parkba, majd ott felültünk a 99-es buszra és a Graftonig mentünk. Sétáltunk Cambridge városközpontig, megnéztük a kínálatot helyi csokoládékból, cukorkákból. Egy rövid pihenőt tartottunk a Cam folyó partján, kacsaetetéssel és utána hazáig buszoztunk. Ez szendvics és egy kávé után sajnos eljött az idő, hogy elinduljunk a vasútállomás felé ami a reptérig viszi majd. Öcsém gyorsan megvette a jegyet és egy villámgyors elköszönés után azonnal a vonaton is volt, ami két perc múlva indult is.
Most mikor írom ezt a bejegyzést körülbelül már felszáll a gépe és 3 óra múlva lesz körülbelül Budapesten már a lakásán. Sajnos holnap már dolgozni fog, így biztos nagyon fáradt lesz, de remélem, hogy jól érezte magát és, hogy nemsoká újra meglátogat majd minket. Nagyon gyorsan eltelt ez a két nap.




2012.05.01.


Majus 1. Ma megint szakadó esőre ébredtünk, sőt annyira esett, hogy páromat szolidalitásból mindig elkísérem a munkahelyéig, de ma szarrá áztunk mindketten mire odaértünk. Hazajöttem, átöltöztem és megvártam ameddig kicsit csillapodik az eső azután elindultam a könyvtárba, hogy a napi egy óra ingyenes internetezési lehetőségemet igénybevegyem. Repült az idő, alig tudtam megfogalmazni két-három levelet már félidőnél voltunk. Azután még elkezdtem munkát keresni, de szinte semmire sem volt elég az egy órás lehetőség. Mindenesetre kifelé a bejáratnál találtam érdekes tanfolyamokról szóló prospektust. Többek között ingyenes angolnyelvtanfolyamot is. 6 hetes kurzusok, több helyszinen. Ezt mindenképpen megfogom próbálni kihasználni. Más ma nem volt. Voltam az 1 fontos boltban és vásároltam édességet, talpbetétet páromnak mert fáj a lába a cipőben, kanalat és villát, mert Öcsém jön hétvégén és mindenből csak kettő volt eddig.
Ma reggel megrendeltük a Tesco katalógusból a Dirt devil porszívót, ami forgókefe fejes és hepa szűrős, 300 Kw a szívóteljesítménye, porzsák nélküli és csak 55 GBP volt az ára. Holnap délután négy órára érkezik meg az áruházba és este tervezzük, hogy érte megyünk majd hat óra után. Itt is éjjel- nappal nyitva tart a Tesco. Annyi a különbség, hogy ameddig otthon a polcokon van a teljes árukészlet és azonnal elvihető az áruházból, itt az élelmiszereken kívül a tartós fogyasztási cikkek nagy része 600 oldalas katalógusból rendelhető meg 1-5 napos szállítási idővel.
Otthon sosem értettem azokat a mindenre elszánt embereket akik tömegközlekedéssel vagy akár gyalog képesek vásárolni menni a város peremén lévő áruházba. Ezzel szemben most a kb két km távolságban lévő miltoni Tescoba gyalog járunk át ha kell hetente többször is. Sosem gondoltam volna. Pont tegnap írtam barátnőmnek, hogy napi 3-6 km-t gyaloglok mert a városközpont is 25 perc távolságra van tőlünk. Egyre kevésbé érzem problémának ezt. Bár néha azért a bicigliseket irigyelem.






2012.04.25.


Hétfőn hajnalban ötkor keltünk, mert páromnak Londonban kétnapos tréningje van.  
Kedden van a második napja a tréningnek és megbeszéltük, hogy elmegyek vele. Kedden eléggé álmosan ébredünk reggel öt órakor. Gyors reggeli után, kicsit hűvös és esős időben elindultunk a Science Park buszmegállóba. Kihalt ilyenkor Cambridge. Úgy látszik kevesen kelnek korán itt.A vonaton van annyi ülőhely, hogy mindenki elfért. 50 perc múlva már ott is voltunk London King's Cross állomáson. Először a Metropolitan line elnevezésű vonalon elmentünk Aldegate-ig. Párommal megbeszéltük, hogy itt fogom várni délután és elbúcsúztunk. Izgultam, hogy nehogy eltévedjek Londonban, de gondoltam elmegyek egy kicsit sétálni a Hyde Parkba. A Circle Line metrómegállótól elmentem a Baker Streetig és ott átszálltam a Jubilee vonalra a Green parkig majd a Piccadilly vonallal egy megálló és a Hyde Park Cornernnél is voltam. A metróval ez nem éppen a legrövidebb út volt, de az egész nap szabad volt, nem kellett sehova sietnem. A Hyde Parkban leültem az első padra egy szép virágos kertrészben. Gondoltam megiszom az egyik üdítőt. Mire a padra felmászott mellém egy szemtelen mókus kunyerálni valami kaját.
Elővettem az egyik kekszet és törtem neki darabokat. Láthatóan nagyon ízlett neki, és nem kellett sokat várni mire egy másik mókus is észrevett és ő is jött. Felváltva etettem őket, mire megjöttek a galambok. Rengeteg galamb és mindenki enni akart. A pad tele volt már körülöttem állatokkal, próbáltam rendet tenni egy újságpapírral terelgetve őket, de akkorra már odaért egy kisgyerekes anyuka aki elkezdett fényképezni. Úgy éreztem ez már a vég és fel kellett állnom a padról, hogy eltudjak menekülni a tömegből. A szemtelen mókus még egy gyenge faágon csimpaszkodva megpróbált elérni, hogy megkaparintson egy utolsó kekszdarabot. Mikor látta, hogy nem fog sikerülni, azt hittem a nyakamba is ugrik az ágról, de végül megúsztam. Ilyen erőszakos mókussal még nem találkoztam eddig, semmi félelemérzet nem volt benne.
Készítettem néhány fotót a gyönyörű növényekről, sétáltam a tó körül és később egy újabb padon telepedtem le.












Ezt a padot 50. születésnapjára ajándékozta egy férfinek a felesége és szerető családja. A nevét nem jegyeztem meg, de szép ajándéknak gondoltam. Itt elfogyasztottam a szendvicsemet amit reggel csomagoltam. Azután mentem tovább. Egy madáritatónál ismét egy felirat, hogy ki adományozta a Parknak.
Szemben vele újabb padhoz értem, „Victóriának, aki szerette a parkot.”- szólt a felirat. Itt is leültem egy kicsit, de már fáztam, így a további uticélon gondolkoztam.




Elsétáltam a metróig és a Piccadilly Circus megállóig mentem.





Sétáltam a Sohoban és a China Town városrészben.




Mind nagyon érdekes volt. De útközben egy kirakat előtt kisebb csoportosulásra lettem figyelmes. Aláírást gyűjtöttek... mivel kíváncsi voltam közelebb mentem. A kirakaton belül egy orvosi ruhába felöltözött ember kísérletezett éppen egy emberen. Egy önkéntes lány volt testszínű ruhába felöltözve és egy asztalra feketetve. A bokájánál a ruha átvérzett (vagy legalábbis úgy nézett ki), és rángatózott, remegett az egész teste. Az emberek pedig nézték. A kirakatban pedig a felirat hirdette, hogy a kozmetikai termékek állatkísérletei ellen demostrálnak úgy, hogy egy emberen mutatják be. Aki ellenzi az állatokon végzett kozmetikai termék kísérleteket attól alírásokat gyűjtöttek. Nagyon megdöbbentő volt én percekig- órákig, sőt ha jobban belegondolok napokig hatása alatt voltam annak amit láttam. Nemtudom, hogy egy jó szinészi játék volt vagy valóban valamilyen szer hatása miatt vergődött a lány az asztalon de engem nagyon megrázott a látvány.
Egy-két órás séta után ismét metróra szálltam és a Tower Hill-ig mentem.







Gondoltam legyek délután már a kiindulási ponthoz közel, ha végez a párom akkor gyorsan eltudjunk indulni a 67-es busszal a csomagjainkért. A Tower Bridget most is lefotóztam és a London of Towert is megnéztem közelebbről. Be nem mentem, mert körülbelül 20 GBP volt a belépő ára. Leültem a Temze partján egy padra ahol bekapcsolatam a Kindle pdf olvasót és a 3G internettel elolvastam a legérdekesebb híreket. A közeli kávézóból a frissen főtt kávé illata csapott meg. Nagy volt a kísértés, hogy 2.6 GBP-t egy kávéra költsek de szerencsére jött egy sms. Párom üzent, hogy rövidesen végez. Elindultam az Aldgate felé. Találkoztunk. Felszálltunk a buszra és a megbeszélt időpontnál korábban értünk az unokatestvéremhez. Szerencsére otthon volt. Beszélgettünk egy órát és elindultunk a King's Crosshoz, hogy az 5.45-ös vonattal hazamenjünk Cambridge-be. A vonat még nem indult el, de már a hangosbemondón szólt a vezető, hogy késni fog. Atzután még vagy 20 alkalommal az út folyamán ezt bocsánatkérések közepette megtette. Volt is rá oka, mert a 45 perces utat 1.5 órás késéssel tettük meg. Tudtuk, hogy az utolsó buszt lekéstük, itt állunk egy csomó cuccal 50 perc gyalogos távolságra a lakástól. 10-15 perc séta után odaértünk a belvárosba. Ott volt még egy közlekedő buszjárat. felszáltuk és néhány perc múlva indult is. Végül este 9 óra után értünk haza.
Sajnos az internetszolgáltató sem hétfőn sem kedden nem hozta az internet csatlakozásához szükséges csomagot. Viszont küldött egy levelet, hogy két napon belül majd felhívnak minket. Ez nagyon bosszantó, mert pont egy hónapja küldtek egy ugyanilyen levelet, hogy két napon belül hívják majd. Azóta 30 nap eltelt. Így nem bízom benne továbbra sem, hogy ebből lesz internet...