Ma március 15-én, NI number interjúra mentünk mindketten. Lehet kérni az NI number interjúra tolmácsot, ezt előre kell jelezni a telefonos bejelentkezésnél, de arra is van lehetőség, hogy saját ismerőseid közül vigyél magaddal valakit akinek jobb a nyelvtudása és tud segíteni.
Én is így tettem, ketten mentünk, de az ügyintéző ebben az esetben azért alaposan kikérdezte páromat, hogy milyen viszonyban vagyunk és miért jött velem. Aztán a kérdéseket pedig hozzám intézte. Kérte, hogy én feleljek, nagyjából nem is volt túl sok segítségre szükség. Ott akadtam el, amikor nem értette meg, hogy "confectioner" a szakmám. Ezt körül kellett azután írni, mert mint utóbb kiderült nem nagyon ismerik a cukrász szakmát Angliában.
A reggeli ködös időből csodás napsütés lett délre és elmentünk ebéd után a közeli parkba a hagyomásnyos mókus etető körutunkra. Nem volt felhőtlen a boldogságunk, hiszen az albérletünket lemondtuk, egy hét múlva ki kell költöznünk, viszont még nem tudjuk hova mehetnénk, a Cambridge-i munkaszerződés még nincsen aláírva és lakást sem tudtunk még bérelni ahova költözhetnénk. Fájt a gyomrunk az idegeségtől.
Délutánra a szobánk olyan hűvös maradt még, dohos, nedves falaitól olyan elviselhetetlen volt ott tartózkodni, hogy az Argos katalógusáruházban vettünk egy elektormos fűthető lepedőt 28.9 GBP-ért. Nagyon bevált így elsőre sokkal komfortosabb érzést kelt, bár párom sapkában alszik, mert fáj a feje. Lehet, hogy nem sikerült elkerülni, hogy megfázzon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése