2012.03.26.

Tegnap átköltöztünk Cambridge-be. A táskáink száma és súlya miatt ott kellett hagynunk Londonban egy takarót és két párnát. Így is nehéz volt a sok csomag és mire kiértünk a King's Cross-ig leizzadtunk.

Van egy érdekes embertipus Londonban aki szorosan odaáll az éppen megálló metrószelevény ajtaja elé és abban a pillanatban ahogy az kinyílik elkezd nyomulni felfelé. Ezzel a fajtával szemben akkor is nehéz leszállni a metróról amikor csomagok nélkül utazik az ember, de amikor bőröndökkel akkor szinte lehetetlen. 

Az 5 perc múlva induló Cambridge-i járatot elértük volna ha egy kicsit szedjük a lábunkat, de mivel ez nem az Expressz járat volt, ezért nem erőltettük.15 perc múlva indult a King Via Cambridge járat, ami közvetlenül 45-50 perc menetidővel körülbelül azonos időre odaért mint a 15 perccel korábban induló járat. Ülőhelyet is találtunk, de meglepődtünk mert sokan voltak a vonaton. 

A helyi buszjáratra 40 percet várni kellett, mert vasárnap óránként jár az "A vagy a C" jelzésű busz. Ezek visznek a Science Parkhoz. Onnan pár perc sétára meg is találtuk a barátságos kis szállodát. 

A buszról még annyit, hogy a Science Parknál egy kötöttpályás járművé válik, mert kiépítettek egy rámpát, ahol a buszra szerelt gumikerekek nekifeszülnek a betonrámpa két oldalának és így a busz sokkal gyorsabban (4 perc alatt) eltud jutni a szomszédos faluig. Onnan a kötött pálya megszűnik és folytatja a busz a sofőr által vezetett útvonalon az útját. Soha nem láttunk még ilyet sehol, de nagyon jó ötletnek tartjuk. 

A kis szállodában az emeleten van a szoba amely színeiben, stílusában, tisztaságában sokkal közelebb áll az ízlésünkhöz, az előző szállásunkkal szemben. Modern fürdőszoba, lehúzható wc-vel, még vasalóállvány és vasaló is van! Az élet apró örömei. Tv is van. Sőt reggeli is, ami nem kontinentális büfé reggeli hanem ala carte, pincér által felszolgált fajta. Luxus körülmények közé kerültünk. Választottunk egy „Full English breakfast”. Volt a tányéron bacon, tükör tojás, kolbász, párolt gomba és chilis bab. Pirítóssal fogyasztják. Finom volt. 

Azután páromat elkísérem 9 órára a Science Parkba első munkanapjára és én felszálltam a buszra, hogy a városban megkeressem a Charity Shopot, ahol használt bútorokat lehet vásásárolni. Az alapvető bútorokat itt akarjuk megvásárolni. Felmérem a lehetőségeket és felírogattam az árakat. A jobb állapotú bútorokat nézegetem. Ebédlőasztal 2 székkel: 75 GBP, 4 székkel: 99-120 GBP. Sofa (2 személyes): 135-150 GBP. 2 ajtós szekrény: 80 GBP. Még össze kell hasonlítanom az árakat a Tesco-val és az Argossal (ami egy katalógusáruház) azután tudunk majd dönteni, hogy ár-érték arányban megéri-e majd használt bútorokat venni. Matracot az ágyhoz mindenesetre újat szeretnénk venni.

Közben a város különböző pontjain fényképeztem is, mert csodás dolgok vannak itt. A történelmi épületeken kívül ma felfedeztem a Cam Rivert, aminek partjánál nagyon kellemes sétálni. Jó ebben a városban, hogy sosem felejtik el a mozgássérült embereket és a taxin és üzletközpontokon kívül ha egy kerekesszékesnek csónakázni van kedve a Cam folyón, akkor arra is van lehetősége. Ezt ma saját szememmel volt szerencsém látni. 

 

Még valamit észrevettem. A helyi buszon amikor egy idős ember felszáll akkor a sofőr nem indul el addig ameddig a néni/bácsi helyet nem foglalt a buszon, ezzel is megelőzve a baleseteket. Itt mindenki az első ajtón száll fel a buszra, köszönti a vezetőt, megvásárolja a jegyét vagy bemutatja bérletét. Leszállásnál az utas megköszöni az utat, azután elköszönnek. Ez egy kisváros. Londonban ez persze nem lehetne lehetséges, de itt úgy látszik belefér az időbe.