2012.04.03.

Kedden reggeli után elkísértem páromat a munkahelyére és visszafelé vettem egy tejet és egy vizet a szokásos Co-operative üzletben. A pénztáros valamit mondott amiből egy szó sem értettem. Visszakérdeztem, de az ismétlés is hasonlóképpen zavarosan hangzott.  Harmadszorra is elismételte mint aki látszik, hogy nem adja fel. Akkor már túl voltunk a fizetésen, ezért bár biztosan nagyon udvariatlan voltam, de megköszöntem és elköszöntem.  Egész úton azon gondolkoztam, hogy vajon mit mondhatott. Azután hazasétáltam és megváltoztattam az önéletrajzomon néhány dolgot, majd egy 35 perces séta után elértem a helyig ahol fénymásolást és nyomtatást is vállalnak. A fiatalember közölte, hogy annak az ára, hogy a pendrive-ot behelyezi a gépébe 3 Font. Ezen felül egy színes A/4-es nyomtatás 59 penny és ugyanez fekete-fehérben 19 penny. Szóval a 20 oldal kinyomtatásáért 8 GBP-t fizettem, amit azért sokalltam.  

Nem messze van ide a jobcenter, ahova terveztem már, hogy betérek. Egy idősebb hölgy készségesen fogadott a pultnál és kérdésemre elmondta, hogy a neten kell kinéznem az éppen aktuális lehetőségeket a http://www.direct.gov.uk/ weboldalon és ott talán jelentkezni is lehet egy rigisztáció után. Ha jól értettem a mondanivalóját. Megköszöntem és eljöttem. Sajnos internetünk még nincsen. Sétáltam tovább a belváros felé és ott találtam egy Valery nevű cukrászdát. Mivel a termékkínálata nagyon hasonló volt ahhoz amit egy jó magyar cukrászda is kínál, gondoltam ide beadom az önéletrajzomat. Egy kedves hölgy a pult mögött át is vette és remélhetőleg a menedzsernek továbbította.Vagy a kukába, ami nekem kicsit dárga multaság volt. Ameddig nincsen internet a lakásban muszáj lesz papír alapon intéznem a dolgokat. Ma sem jön a szerelő bekötni a netet. Még egy napot várhatunk.Sétáltam tovább Cambridge utcáin és megláttam a Fitzwilliam Múzeumot, amit már láttam korábban egy programajánlóban, hogy ingyenesen megtekinthető. Na itt eltöltöttem 2 órát. Sajnos fotózni nem lehetett.

A Corpus Christi kollégium szépen nyírt gyepét és a történelmi épületét gyorsan még lefotóztam és sétáltam tovább.

Az úton még a lefotóztam a Corpus Clock-ot, amit állítólag a világ legnagyobb szöcskéje hajt a lábával és az elveszett időt szimbolizálja az óra. Ez a világ egyetlen órája ami nem egyenletesen jár, hanem egyszer felgyorsul azután lassul, mint ahogy az emberek is attól függően érzik gyorsnak az idő múlását vagy lassúnak, hogy életüknek milyen szakaszában vannak. Öt perces időtartam alatt azután kiegyenlítődik a késés vagy sietség. A történet nem vidám, az óra nem üt, hanem egy lánc esik bele egy nyitott koporsóba aminek fedele lezárul. Egy Cambridgei órásmester emlékének ajánlották az órát és Hawkins professzor volt aki az ünnepélyes átadáson az órát átadta a nagyközönségnek. Becslések szerint ezt az órát ma többen látogatják és hiresebb mint a Londoni Big Ben.

 

.